Santorini a Kyklád szigetcsoport egyik legdélebben fekvő tagja, Pireusztól 130, Krétától 70 tengeri mérföldre fekszik. Területe légvonalban 18 km hosszú (az északi Mavropetra hegyfoktól a déli Exomitisz hegyfokig), szélessége 2-6 kilométer között változik. teljes szöveg
Santorini a Kyklád szigetcsoport egyik legdélebben fekvő tagja, Pireusztól 130, Krétától 70 tengeri mérföldre fekszik. Területe légvonalban 18 km hosszú (az északi Mavropetra hegyfoktól a déli Exomitisz hegyfokig), szélessége 2-6 kilométer között változik.
A sziget fővárosa Fira, kikötője pedig Athinios.
Santorini jellegzetes félkör alakját egy időszámításunk előtti vulkánkitörésnek köszönheti, ami a kerek sziget középső részén egy 72 négyzetkilométeres, 300-400 m mély krátert (kalderát) alakított ki.
A beomlott vulkáni kúp maradványaira, a kaldera peremére épültek a sziget jelentősebb városai: Fira és a festői Oia. A nyugati partot 150-300 méter mély szakadék övezi, szemben a lankás és termékeny keleti területekkel. Itt találjuk Pirgos, Emporio, Karteradu és Finikia városokat és Kanvari, Perissa, Monolithos fekete homokkal szegélyezett tengerpartjait.
A sziget közepén, északról dél felé állnak Megalo Vouno, Mikros Profitis, Profitis Vias és Gavrilos - legmagasabb pontján 556 méter magas - mészkõhegyei. bevezető szöveg
|